Hazánkban egyre több embernek van pajzsmirigy problémája, így sokan kezelésre szorulnak. Azonban sokan nem tudják, de több olyan nyomelem is van, melyek jelentősen befolyásolják a mirigy működését. Hogy pontosan melyek ezek, azokat dr. Molnár Jeannette, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa szedte össze.

Jód

Ha a pajzsmirigyet említjük, akkor egyből a jód jut az ember eszébe. Ez nem is csoda, hiszen a pajzsmirigy hormonjainak alkotórésze, és képződésükhöz nagy mennyiségben van rá szükség.  Érdekesség, hogy a szervezetünkön belül egyedül a pajzsmirigynek van szüksége jódra, ám hiányában az egész rendszer működése felborul. Sajnos Magyarország még mindig jódhiányos területnek számít. Korábban népbetegség volt a jódhiány okozta pajzsmirigy megnagyobbodás és a golyva, mert így próbál a szervezet kompenzálni - mondja dr. Molnár Jeannette, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa, a Magyar Tudományos Akadémia Nyomelem-bizottságának meghívott tagja.

Szelén

A szelén amellett, hogy több fontos antioxidáns hatású enzim alkotórészeként felveszi a harcot a szervezetet érintő oxidatív stressz és a szabadgyökök ellen, az aktív és inaktív pajzsmirigy hormonok szabályozásában (a T3 hormont állítja elő) is nélkülözhetetlen szerepe van. Tanulmányok igazolták,  hogy a pajzsmirigy megfelelő működéséhez egy szeléntartalmú enzimre (a jodotironin 5-dejodinázra) is szükség van. A szelén- és a jódhiány néha együtt jelenik meg, ami egész változatos tünetekhez vezethet és főleg a terhesség korai fázisában lehet igen veszélyes. Pajzsmirigybetegség esetén jelenleg két esetben kerülhet sor szelénpótlásra: az autoimmun pajzsmirigy-gyulladás egy bizonyos formájában, ill. enyhe szemérintettséggel (opthalmopathiával) járó Basedow-kórban. Általában napi 200 mikrogramm pótlást javasolnak.

Cink

A cink az egyik legfontosabb nyomelem az emberi szervezetben, hiszen komoly hatással van az immunrendszer működésére, valamint a sebgyógyulásban és véralvadásban is részt vesz. A pajzsmirigy optimális működéséhez is elengedhetetlen a megfelelő mennyiségű cinkbevitel, hiszen hozzájárul ahhoz, hogy a T4-hormon aktív T3 hormonná alakuljon. Ráadásul a cink az agyalapi mirigy működését is befolyásolja, méghozzá úgy, hogy közvetett módon (a TRH nevű hormonon keresztül) megnöveli a TSH szintjét, ha a T3 és a T4 érték túl alacsony. Éppen ezért a pajzsmirigy kóros működése esetén akár cinkhiány is állhat a háttérben. Ez vérvétellel könnyen igazolható, és ekkor célszerű pótolni. Nőknek naponta 8 mg cinket, férfiaknak napi 11 mg-ot ajánlott bevinni. Figyelem! A túl sok cink káros lehet, és nem csak azért, mert gátolja a réz felszívódását!

Vas

A vashiány jelentősen ronthatja a pajzsmirigyhormonok szintézisét – előállítását, mert ebben az esetben az egyik nagyon fontos enzim, a hem-függő thyroidperoxidáz aktivitása csökken. Ez akár pajzsmirigy-alulműködést is eredményezhet. Azt is fontos tudni, hogy vashiányos vérszegénység esetén a jódpótlás nem a kívánt hatást fejti ki a pajzsmirigyműködésre, míg a megfelelően adagolt vaspótlás a jódpótlás hatékonyságát is jelentős mértékben javítja.

Réz

Végül a vér réz-koncentrációja is befolyásolhatja a pajzsmirigy működését, bár ebben a tekintetben egyelőre kevés megbízható adat áll rendelkezésre. Úgy tűnik azonban, hogy a réz hatással van a T4 képződésére és a TSH termelődésére is, valamint a jód oxidációjában is részt vesz. Nagyon ritkán fordul elő, de akár rézhiány is okozhatja a pajzsmirigy működési zavarát. Az biztos, hogy szoros kölcsönhatás van a cink és a réz között. Ezért fordul elő, hogy több hétig tartó cinkpótlás esetén csökken a réz szintje a vérben, mert a cink huzamosabb szedése gátolja a réz felszívódását. Ilyen esetekben érdemes gondoskodni a réz megfelelő pótlásáról!

Forrás: Budai Endokrinközpont

Általánosságban elfogadott szabály, miszerint a várandósság során kerülni kell a legtöbb gyógyszer szedését. Igenám, de mi a helyzet akkor, amikor az anyuka olyan betegségben szenved, ami akadályozza a baba normál fejlődését? Ilyenkor tovább kell szedni az addig előírt adagot, vagy módosítani kell? A kérdést dr. Koppány Viktória, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa válaszolja meg.

Pajzsmirigyzavar- meddőséget, vetélést is okozhat

A meddőség és a sorozatos vetélés hátterében gyakran pajzsmirigy alulműködés húzódik, ugyanis a pajzsmirigy hormon szerepet játszik a szervezet anyagcseréjének szabályozásában, a növekedésben, az agyi működésben. Szinte nincs is olyan szerv, melynek funkcióját ne befolyásolná.

A pajzsmirigy alulműködés tehát szoros összefüggésben áll a teherbeeséssel és a baba megfelelő fejlődésével, hiszen a petefészek egy igen érzékeny szerv, amire a mirigy hibás működése igen negatív hatást gyakorol. A TSH és a pajzsmirigy hormonok elcsúszása ugyanis gátolja a normál tüszőérést, valamint a beágyazódást is, hiszen progeszteronhiányt vonhat maga után. Továbbá ilyenkor a prolaktin mennyisége is megemelkedhet, ami tovább nehezíti a teherbeesést és a baba kihordását.

Pajzsmirigy alulműködés tünetei:

- fáradékonyság
- hízás
- menstruációs zavarok
- depresszió
- székrekedés

Mivel pajzsmirigy alulműködés jelentősen befolyásolja a teherbeesést és a magzat fejlődését, így gyógyszeres kezelésre van szükség a hormonháztartás normalizálása érdekében, még a babaproject megkezdése előtt.  Viszont felmerülhet a kérdés, hogy pozitív terhességi teszt esetén szükséges-e ezeket a készítményeket tovább szedni?

„A pajzsmirigy működése igen fontos a magzat fejlődése szempontból, hiszen az első 16 hétben – amikor ugyebár a létfontosságú szervek fejlődnek ki- a pajzsmirigy hormont a baba az anyától kapja. Éppen ezért fontos, hogy az anyuka a pozitív terhességi teszt után se hagyja el a gyógyszerét, sőt, előfordulhat, hogy az adagot emelni kell. Ez nem hogy nem árt a magzatnak, de még szüksége is van rá, hiszen ahogy növekszik, úgy a hormonra való igénye is fokozottabbá válik. Ez azért is fontos, mivel az anyuka pajzsmirigy alulműködése esetén nagyobb eséllyel következik be vetélés, illetve fejlődési rendellenesség.”- mondja dr. Koppány Viktória, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa, aki hozzátette, éppen ezért a várandósság során bizonyos időközönként érdemes ellenőriztetni a TSH szintjét, hogy a megfelelő kezelésben részesüljön a kismama. 

Forrás: Budai Endokrinközpont

A pajzsmirigyzavarok közül a legtöbb figyelmet a túl-és az alulműködésnek szentelik, melyek hátterében gyakran a szerv gyulladása húzódik meg. A pajzsmirigygyulladások fajtáiról és kezeléséről dr. Békési Gábort, a Budai Endokrinközpont endokrinológus főorvosát kérdeztük.

Pajzsmirigy szerepe

A nyak elülső részén elhelyezkedő, aprócska szerv testünk egyik legjelentősebb mirigye, hiszen az egész szervezet működésére nagy befolyást gyakorol. A pajzsmirigy élettani feladata a pajzsmirigy hormon (trijód-tironin és tiroxin) termelése, mely fontos szerepet játszik a szervezet anyagcseréjének szabályozásában, a növekedésben, a szexuális működésben, illetve az agyban végbemenő folyamatokban. A pajzsmirigy működését az agyalapi mirigy szabályozza, ami pedig az agy (hypothalamus) irányítása alatt áll. Mivel szinte az összes szervre komoly hatást gyakorol, így meghibásodása komoly gondokat okozhat, függetlenül attól, hogy alul-vagy túlműködéséről, esetleg gyulladásáról van szó.

Hashimoto-betegség

Az autoimmun betegség a pajzsmirigy gyulladásával jár, ami túl-és alulműködéshez is vezethet.  Gyakori probléma, mely főleg a nőket veszélyezteti. A szervezet saját maga ellen antitesteket termel, amik megtámadják a pajzsmirigyet és krónikus gyulladást okoznak. Az állapotot gyakran nem ismerik fel idejében, ugyanis különösebb tüneteket nem okoz, bár együtt járhat a mirigy megnagyobbodásával, fájdalmával, pajzsmirigy alulműködéssel, esetleg vissza-visszatérő hőemelkedéssel. Az állapot vérvizsgálattal könnyen megállapítható, hiszen ilyenkor az anti-TPO nevű antitest mennyisége jelentősen megnő. Amennyiben a betegségből kifolyólag a pajzsmirigy működése zavart szenved, úgy gyógyszeres kezelésre, hormonpótlásra van szükség, így a betegség remekül kordában tartható, és az illető teljes értékű életet élhet - mondja dr. Békési Gábor, a Budai Endokrinközpont endokrinológus főorvosa.

Szülés utáni pajzsmirigygyulladás

Várandósság során az immunrendszer erőssége csökken, hogy a szervezet ne akarja kilökni a magzatot. A szülés után viszont ez megszűnik, az immunrendszer működése beindul, és pajzsmirigygyulladás léphet fel. A postpartum thyreoiditis a mirigy alul-és túlműködésével is járhat, ám ez az esetek többségében a szülés után egy éven belül spontán megszűnik. Sajnos előfordulhat, hogy az állapot tartósnak bizonyul, ekkor gyógyszeres kezelésre lehet szüksége a kismamának. Gyakori, hogy hátterében Hashimoto-betegséget fedeznek fel, melyről korábban a kismama nem tudott. Éppen azért a szülés utáni 6-8. hétben laborvizsgálat javasolt, és amennyiben eltérés van a TSH szintben, úgy a gyógyszeres kezelés indokolt!

Szubakut pajzsmirigygyulladás

A szubakut limfocitás pajzsmirigygyulladás - vagy más néven csendes, fájdalmatlan thyreoiditis- kezdetben pajzsmirigy túlműködést, majd később alulműködést okoz. Erőteljes tünetek híján az illető nem mindig fordul orvoshoz, pedig fontos lenne az állapot nyomon követése, ugyanis van, hogy a probléma krónikussá válik (bár előfordulhat, hogy hónapok alatt spontán megszűnik). A szülés után fellépő pajzsmirigygyulladás is ide tartozik, ám várandósság nélkül is jelentkezhet. 

A csendes thyreoiditis-nél komolyabb tüneteket produkál a szubakut fájdalmas pajzsmirigygyulladás, melynek hátterében valószínűleg vírusos fertőzés áll. A panaszok hirtelen és erőteljesen jelentkeznek (torokfájás, fülfájás, pajzsmirigy érzékenysége, hőemelkedés). Az előbbiekhez hasonlóan eleinte ez is túlműködést okoz, ami egy idő után alulműködésbe csap át. Spontán gyógyulhat, ám az utánkövetése nagyon fontos, hiszen tartós pajzsmirigy zavarokat is eredményezhet!

Akut pajzsmirigygyulladás

Az akut pajzsmirigygyulladást mindig valamilyen - általában bakteriális- fertőzés váltja ki, és jellemzően felső légúti tüneteket produkál (láz, elesettség, nyaki fájdalom).  Az állapot igen ritka, hiszen a pajzsmirigy alapvetően ellenálló a kórokozókkal szemben. Amennyiben a véráram útján mégis megtámadják a mirigyet, úgy könnyen gyulladást okozhatnak, ami rossz esetben tályogképződéssel jár. A betegség antibiotikumokkal kezelhető.

Forrás: Budai Endokrinközpont

A kéz, vagy csukló alagút szindróma néven ismert betegség kapcsán elsősorban a kezek túlerőltetése merül fel kiváltó okként, pedig egy kevésbé ismert, ám annál gyakoribb betegség is előidézheti a tüneteket.

Prof. Balázs Csaba endokrinológushoz, a Budai Endokrinközpont orvosához gyakran érkeznek több kivizsgáláson is átesett betegek, akiknél a kéz és csukló fájdalma, zsibbadása jelentkezik. „Sajnos a betegek valóságos kálváriát járnak be, sok kezelési módot próbálnak ki, de az ok az esetek jelentős részében nem derül ki.” A professzor úgy látja, hogy a szerteágazó tünetek miatt, még mindig sok a diagnosztizáltalan pajzsmirigybeteg, noha az elváltozás az elmúlt évtizedekben népbetegséggé nőtte ki magát. A teljes lakosságban a csökkent működés 4,4%-ban, a túlműködés 1,4%-ban fordul elő. A helyzetet nehezíti, hogy a betegség az érintettek 4,0 százalékánál enyhe, nehezebben felismerhető formában mutatkozik, és így ritkán gondolnak csökkent pajzsmirigy működésre.

Balázs professzor egy saját számítógépes program kidolgozását követően, annak pajzsmirigy-kéz zsibbadássegítségével a csökkent pajzsmirigybetegségre jellemző tüneteket rangsorolta, előfordulásuk gyakorisága alapján. „Habár több évtizede foglalkozom pajzsmirigybetegek kezelésével, az eredmény engem is meglepett. Az orvosi irodalomban ismert tüneteket – hízás, fáradékonyság, idegesség, feledékenység, meddőség, hajhullás – gyakran megelőzte a kezek zsibbadására vonatkozó panasz.”

A csukló alagút, vagy karpális alagút szindróma legfontosabb jele a felső végtagokat érintő, főként éjszaka jelentkező fájdalom és zsibbadás. A fájdalom az ujjakban is jelentkezhet, de a felkarra is kiterjedhet, az esetek felében mindkét oldalon jelentkezik. A tüneteket az okozza, hogy a csukló szöveteiben bizonyos anyagok felhalmozódnak, megduzzadnak és nyomják az idegeket. A megnövekedett nyomást okozhatja a csukló túlerőltetése, – például túl sok gépelés miatt – az ínhüvelyek, inak autoimmun gyulladása, terhesség, menopauza idején fokozott ödéma készség, sérülés, vérömleny, vagy a pajzsmirigy csökkent működése. A tünetek jelentkezése és az okok keresése kapcsán tehát erre a lehetőségre is gondolni kell – hívja fel a figyelmet prof. Balázs Csaba.

A csukló alagút szindróma diagnózisa a megfelelő vizsgálatok elvégzésével megállapítható. Ha a tünetek hátterében a pajzsmirigy csökkent működése áll, akkor hormonális kezeléssel a panaszok megszüntethetők. A legjobb eredményt akkor várhatjuk, ha a kezelés időben történt, korai diagnózis esetén a tünetek rendszerint teljesen visszafejlődnek. A gyógyulás teljes időtartama átlagosan 12-24 hét. Ez idő alatt kiegészítő kezelésekre – funkcionális sínezés, gyulladáscsökkentő szteroid injekció, az idegregenerálódást támogató vitaminok szedése, akupunktúra, elektroakupunktúra – is szükség lehet. Súlyos esetekben műtét is alkalmazható a panaszok kezelésére, a kiváltó okot azonban ilyenkor is érdemes és fontos megkeresni!

Forrás: Budai Endokrinközpont

A magasvérnyomás korunk egyik népbetegségének számít, és egy bizonyos kor felett egyre gyakrabban diagnosztizálják. A néma gyilkosnak is nevezett állapot olyan súlyos szövődményeket okozhat, mint pl. a stroke vagy a szívinfarktus, így kezelése kiemelt jelentőséggel bír. Előfordulhat azonban, hogy hiába a gyógyszeres terápia, a beteg értékei nem javulnak. Dr. Békési Gábor, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa szerint ebben az esetben nem kizárt, hogy hormonális zavar áll a háttérben.

Másodlagos hipertónia

A magasvérnyomás betegégnek két fajtáját különböztetjük meg: létezik elsődleges (primer) illetve másodlagos (szekunder) hipertónia. A különbség a kettő között az, hogy az elsődleges forma önálló kórkép, míg a szekunder valamilyen más betegség következménye. Ez lehet többek között vesebetegség, diabétesz, alvási apnoe, de akár bizonyos hormonzavarok is vérnyomás emelkedést okozhatnak. Fontos tudni, hogy ezekben az esetekben – vagyis amikor valamilyen egyéb eltérés áll a hipertónia mögött- az alapbetegséget is kezelni kell, máskülönben meglehet, hogy a vérnyomáscsökkentő gyógyszeres kezelés nem vezet eredményre. Ráadásul így a szövődmények megjelenése is gyakoribbá válik, hiszen az érkárosító hatás kifejezettebben jelen van.

Hormonális zavar a vérnyomás emelkedés hátterében

A másodlagos magasvérnyomás egyik fajtája az endokrin eredetű hipertónia. Ezt legtöbbször pajzsmirigy túlműködés váltja ki, hiszen ekkor szinte az egész szervezet „fokozott üzemmódra” kapcsol. Ilyenkor általában a szisztolés érték a magasabb, továbbá a pulzusszám is megemelkedik, az illető stresszes, ideges, ami csak tovább fokozza a vérnyomás emelkedését.

Pajzsmirigy túlműködésre utaló további tünetek: izzadás, fogyás, szívritmuszavarok, kidülledő szemek.

Pajzsmirigy problémán kívül hipertóniát okozhat a mellékvesekéreg hormonjának, a kortizolnak a túltermelődése, a Cushing-kór, illetve szindróma is. A betegség során nő a vér térfogata , ráadásul a magas kortizol szint hatással van a só-és vízháztartásra, így a vérnyomás megemelkedik. Ezért hipertónia esetén szükségszerű lehet a vérben található kortizol mennyiségének a meghatározása, ugyanis Cushing-kór esetén a betegek több, mint 80%-a hipertóniával küzd - mondja dr. Békési Gábor, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa.

A Cushing-kór további tünetei: hasi elhízás, a háton keletkező zsírpúp, holdvilág arc, férfias hajhullás.

A mellékvesekéreg a kortizolon kívül aldoszteront is termel, melynek szerepe a nátrium és a víz visszatartása, valamint a kálium kiválasztása. Conn betegség során az aldoszteron szintje megemelkedik, így ennek köszönhetően ez az állapot együtt jár magas vérnyomással, hiszen a só-és vízháztartás zavart szenved. Ebből kifolyólag a hipertóniás beteg a vérnyomáscsökkentő kezelésre kevésbé vagy egyáltalán nem reagál - gyakran pont ez hívja fel a figyelmet a betegségre. A Conn betegség hátterében leggyakrabban jóindulatú ademóma, esetleg ritkán rosszindulatú daganat áll, mely esetekben egyedül műtéti úton lehet elérni a gyógyulást.

A Conn betegség további tünetei: fejfájás, izomgyengeség, fokozott szomjúság és vizeletürítés.

A magasvérnyomás hátterében ún. phaeochromocytoma is állhat, mely jellemzően a mellékvesevelőben lévő daganat, ami adrenalint, noradrenalint illetve dopamint termel. Ezek a hormonok elsősorban az érrendszerre hatnak, befolyásolják annak rugalmasságát, így a vérnyomást is. A betegség ezen anyagok túltermelődésével jár, és ez komoly szív-és érrendszeri tüneteket okoz. Szerencsére csak ritkán fordul elő, és többnyire a daganat jóindulatú, így műtét után akár teljes felépülés is lehetséges.

A phaeochromocytoma további tünetei: fejfájás, ájulás, sápadtság, hasi panaszok, hevesebb szívdobogásérzés

Forrás: Budai Endokrinközpont

A horkolást okozhatja a megnagyobbodott pajzsmirigy, de kialakulhat a pajzsmirigy alulműködéssel gyakran társuló elhízás következtében is. Prof. Balázs Csaba endokrinológus, a Budai Endokrinközpont orvosa a horkolás és a pajzsmirigybetegség közti kapcsolatra hívja fel a figyelmet.

A horkolás fokozatai

A horkoló hang a felső légutak lágy szöveteinek (lágy szájpadlás, nyelvcsap, mandulák, nyelvgyök, a torok hátsó és oldalsó falai) vibrációja révén jön létre. Alvás közben az izmok és a kötőszövetek ellazulnak, s a ki-be áramló levegő a felső légutak lágy szöveteit mozgásba hozza. A horkolás fokozatait az alábbiak szerint szokták megkülönböztetni. Mérsékelt: testhelyzettől függetlenül, rendszeresen és gyakran jelentkezik a horkolás. Komoly: bármely testhelyzetben jelentkező, hosszan tartó, hangos horkolás. Súlyos: igen hangos horkolás, alvás közbeni testhelyzettől, amely távolról is hallható.

Leggyakoribb kiváltó okai

Gyenge izomtónus

Az alvásnak különböző fázisait különíthetünk el. Az izmok és a szövetek azokban a szakaszokban lazulnak el leginkább, amikor a legmélyebben alszunk. Kedvez a horkolásnak a háton fekvés, mivel a nyelv izmainak ernyedtsége miatt hátracsúszik a felső légútba, így szűkíti annak nyílását, ezáltal erősítve a levegő áramlását. Idősebb korban a horkolás fokozódik, mivel a torok izomszöveteinek tónusa életünk folyamán jelentősen csökken.

Elhízás

A felesleges zsírréteg nemcsak a bőrünk alá rakódik, hanem a garatizomzat és a garatnyálkahártya közé is. A vastagabb nyak, toka úgyszintén szűkíti a levegőjáratokat. A túlsúlyos emberek általában keveset mozognak, így izomtónusuk egyébként is gyengébb, szöveteik petyhüdtebbek lesznek.

Pajzsmirigy betegségei

Az könnyen belátható, hogy a megnagyobbodott pajzsmirigy mechanikus komprimáló hatása miatt kedvez a horkolás kialakulásának. Azonban az is kiderült, hogy a csökkent pajzsmirigyműködés során más elváltozások (nyelv megnagyobbodása, elhízás) miatt a horkolás kialakulásának és súlyosbodásának az esélyei nagyobbak. Ehhez társul az ún. alvási apnoe éjszakai légzéskimaradás, amely komoly egészségkárosodáshoz vezethet. Az éjszakai alvás közben erős horkolással, sőt fuldoklással, a horkolások között hosszú légzés-szünetekkel járó betegségről van szó. A beteg napközben fáradt, hiszen sosem tudja kialudni magát, alvási fázisai felborulnak. Napközben aluszékonnyá válik, koncentrálóképessége romlik, a legváratlanabb helyzetekben elalszik. A csökkent pajzsmirigyműködés amúgy is állandó aluszékonysággal jár. A hosszú éveken át fennálló éjszakai oxigénhiány súlyos agyi, szív-és keringési zavarokat okozhat, gyakori szövődmény a magas vérnyomás is. Mindez nem csak a szívműködés károsodásához, hanem szívmegálláshoz is vezethet.

A két problémát együtt kell kezelni!

A horkolás gyógyításának több lépcsőfoka van – magyarázza Balázs Csaba professzor. Gégészeti vizsgálattal célszerű kideríteni, hogy helyi okok állhatnak-e a betegség hátterében. Emellett a pajzsmirigy vizsgálata, méretének és funkciójának meghatározása is segíthet a diagnózisban. A kezelés az elvégzett vizsgálatok eredményeinek függvényében történik, de néhány változtatással magunk is sokat tehetünk a javulás érdekében. Mivel a horkolás és az elhízás közötti összefüggés nyilvánvaló, ezért a legfontosabb teendő: megszabadulni a felesleges kilóktól, ami még a súlyos alvási apnoéban szenvedők panaszait is megszüntetheti. A dohányzás abbahagyásával elkerülhetjük a nyálkahártyák duzzadását, ezért érdemes lemondanunk e káros szenvedélytől. Az alkohol és a nyugtatók, altatók szintén az izomtónus csökkenését váltják ki, és mélyebb alváshoz vezetnek. Emiatt különösen nehéz felébredni a légzésszünetre, s a tartósabb oxigénhiány nagyobb károsodásokat okoz. Érdemes ezek használatát mellőzni, és inkább a horkolás valódi okát kideríteni és azt kezelni.

Forrás: Budai Endokrinközpont

A pajzsmirigybetegség kezelésben részesülők körében gyakran felmerülő kérdés, hogy nem okoz-e problémát, ha a kezelés alatt, fogamzásgátlás miatt más hormonokat is szednek. Prof. Balázs Csaba, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa elmondta, hogy a választ minden esetben az határozza meg, hogy a betegnek milyen pajzsmirigybetegsége van.

A kérdés azért is összetett – magyarázza Balázs professzor – mert a fogamzásgátló tabletták a hormonok kötéséért felelős fehérje termelődését is befolyásolják, ezért a pajzsmirigy hormonjai szintjére is hatnak, a kettő együttes szedése tehát némiképp módosíthatja a pajzsmirigy gyógyszerek adagolását. Fontos még tudni, hogy a pajzsmirigy a szervezet energiaháztartásának irányítója. Túlműködése esetén más anyagok (pl. gyógyszerek) mennyisége hamarább bomlik le a szervezetben, így esetleg a fogamzásgátló tabletta sem nyújt kellő védelmet a nem kívánt teherbeesés ellen.

A tabletták szedését minden esetben személyre szabottan határozzuk meg, az alapbetegség függvényében:
1. Amennyiben a mirigy működése normális, élettani, de már autoimmun gyulladás fennáll (antitestek mutatható ki), akkor a beteg szedheti a fogamzásgátló tablettát. Ilyenkor esetekben alacsony hormontartalmú tabletta javasolt és legalább évente ellenőrizni célszerű a hormonszinteket.
2. Ha a pajzsmirigy működése fokozott, azaz hipertireózis áll fenn, akkor a szervezet anyagcseréje felgyorsult és ennek következtében a fogamzásgátló tabletta hormontartalma gyorsan csökkenhet, ezért hatástalanná válhat. Ilyen esetekben biztosabb megoldást – mechanikus fogamzásgátlás, például óvszerrel - tanácsos választani.
3. Amennyiben a pajzsmirigy működése csökkent, akkor ugyan szedhető a fogamzásgátló, de a pajzsmirigyhormon (tiroxin) dózisának változtatása, emelése válhat szükségessé. Az egyik vezető orvosi lapban (New England J. Med.-ben ) közölt adatok azt mutatták, hogy a megfelelő pajzsmirigyműködés helyreállításához nagyobb mennyiségű tiroxinra volt szükség azokban a nőkben, akik fogamzásgátló tablettát szedtek. Ilyen esetekben a pajzsmirigy működésének 6 hónaponkénti ellenőrzése szükséges.
4. Rosszindulatú, vagy súlyos pajzsmirigy betegségben a fogamzásgátlás nem javasolt és más megoldást kell választani.

Végezetül alapvető, hogy a családtervezéskor a fogamzásgátló tabletta elhagyása után sor kerüljön a pajzsmirigy hormonjainak és az autoimmun gyulladásért felelős antitesteknek a meghatározására is. Ez különösen fontos azokban, akiknek már volt pajzsmirigybetegségük, vagy családjukban hasonló betegség már előfordult.

Forrás: Budai Endokrinközpont

Nyáron gyakori panasz, hogy estére puffadtak, fájnak, duzzadtak a bokák, a napközben viselt zokni, vagy cipő nyomot hagy a bőrön. A tünetek kapcsán a legtöbbször visszér-, vagy szívbetegségre, esetleg magas vérnyomásra gondolnak, pedig a tüneteket gyakran pajzsmirigy alulműködés okozza.

Sikertelen fogyókúra, ok nélküli hízás?

A nyár közeledtével egyre több hölgy keres fel, hogy szeretne megszabadulni felesleges kilóitól, a derék körül lerakódott sírpárnáktól. Gyakran már laboratóriumi vizsgálatok eredményeit is hozzák magukkal – mondja Balázs Csaba professzor, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa. Több beteg panaszkodik arról, hogy annak ellenére, hogy ügyel az étkezésre, rendszeresen mozog, a plusz kilók mégis megmagyarázhatatlanul kúsznak fel rá, rövid idő alatt. Ilyen esetben valóban fontos a pajzsmirigy állapotának ellenőrzése.

Gyakran a pajzsmirigy a felelős

Napjainkra a világ jelentős részén az elhízás járványszerű méreteket öltött. Kétségtelen, hogy hátterében gyakran áll a csökkent étvágy ellenére is kialakuló elhízás. Ezért számos országban, kutatók sokasága dolgozik jól felszerelt laboratóriumokban azon, hogy minél előbb megmagyarázza ennek a jelenségnek a hátterét és megoldja ezt a jelentős gondot. Egy friss kutatásban a szerzők 12 csökkent pajzsmirigy működésű beteget vizsgáltak 1 éven át és a testsúlyuk mellett meghatározták a testtömeg indexet (BMI-t), a szövetek összetételét, az egyének fizikai aktivitását is. Azt találták, hogy jól beállított pajzsmirigy kezelés mellett, a vizsgált egyének átlagos testsúlya 83.7 kg-ról 79.4 kg-ra csökkent, ezzel egyidejűleg növekedett fizikai és szellemi aktivitásuk.

Nem elég egy laborlelet

A testsúly csökkenését elsősorban az ún. megkötött „rejtett” víz kiürülésére vezették vissza. Ez a megkötött víz (mixödéma) nem ritkán látható is a pajzsmirigybetegek szeme körül és lábán egyaránt. Mi is azt figyeltük meg, hogy ez a mixödéma a megfelelő kezeléssel jelentősen csökkenthető – magyarázza Balázs professzor. A jó hír tehát egyértelműen az, hogy egy újabb terápiás lehetőség áll rendelkezésünkre az elhízás elleni küzdelemben. A drasztikus és egyre többféle fogyókúrák előtt feltétlen gondolni kell a pajzsmirigy csökkent működésére. Amennyiben ez fennáll, akkor megfelelő orvosi kontroll segítségével történő kezelés hatására a megfelelő kalória bevitel mellett fokozatos fogyás érhető el. A „rossz” hír azonban az, hogy egyetlen lelet (pl. a TSH értéke) nem feltétlen jelzi a szövetek megfelelő hormonális ellátását, így nem ad feltétlen támpontot a diagnózishoz és a kezeléshez. Balázs professzor szerint a diagnózishoz a laborlelet mellett mindig figyelembe kell venni a beteg tüneteit és egyéb (például ultrahang) vizsgálat eredményeit.

Forrás: Budai Endokrinközpont

A hormonproblémák közül igen gyakoriak a pajzsmiriggyel összefüggő zavarok, köztük is az alulműködés fordul elő a legtöbbször. Ennek megfelelően nagyon sok embert érint a kérdés, hogy gyógyítható-e a betegség, vagy pedig életük végéig gyógyszeres kezelést kell kapniuk? A válaszokat dr. Békési Gábortól, a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy specialistájától tudtuk meg.

Milyen betegség a pajzsmirigy alulműködés, és mi az oka?

A pajzsmirigy alulműködése több okra vezethető vissza. Az egyik, a veleszületett rendellenesség: ez igen keveseket érint, viszont nagy veszélye a nehéz felismerhetőség. Amíg a pici az édesanyja hasában van, addig a hormonellátása is jó, hiszen az anya pajzsmirigye mindkettőjüket ellátja (jó esetben). Születés után azonban a hormonhiány már jelentkezik, ami akár maradandó idegszöveti károsodást, úgynevezett kreténizmust vonhat maga után.

Ám van, amikor a probléma később jelentkezik. Ennek leggyakoribb formája az idült autoimmun gyulladás, vagyis a Hashimoto-thyreoditis. A betegség nőknél gyakoribb, a lefolyás során limfociták szűrik be a pajzsmirigyet, amik a szerv egy fehérjéje ellen lépnek fel. Ennek hatására a mirigy szövete lassan pusztul, így kialakul az alulműködés.

A pajzsmirigy elégtelenség szerzett formája sajnos felléphet műtét, vagy izotópos kezelés után is, hiszen ez esetekben a pajzsmirigy egy része, vagy akár egésze is sérülhet, vagy eltávolításra kerülhet, és így kialakul az alulműködés. Ezen kívül a kevés jódfogyasztás, a mirigy gyulladása, megnagyobbodása, illetve a benne megjelenő göbök is kiválthatják a zavart- mondja dr. Békési Gábor, a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy specialistája.

Gyógyszerrel lehet támogatni a pajzsmirigyet

Az okoktól függetlenül a pajzsmirigy alulműködés kezelése a legtöbb esetben a hormon pótlásával történik. Sajnos a rossz hír, hogy a betegség legtöbbször egyelőre csupán kordában tartható, vagyis a kezelés, a gyógyszerezés nem hagyható el. Sokat tehet a beteg az adag csökkentése érdekében azzal, ha megfelelő jód tartalmú étrendet folytat, ám a tablettákat sokszor még ebben az esetben is szednie kell a paciensnek (kivéve, ha bizonyítottan jódhiány okozza a bajt). A betegség velejárója a folyamatos kontroll is, ahol a szervezet TSH szintjét nézik. Amennyiben a szint eltolódik, úgy a gyógyszeradag módosítására lehet szükség.

Azonban van, amikor véglegesen is meg lehet szabadulni a piruláktól, ugyanis a pajzsmirigy működése helyreáll. Ez a szülés után fellépő pajzsmirigy probléma esetében fordulhat elő –bár nem mindig-, mivel a várandósság alatt az anya szervezete máshogy működik. Igaz, ebben az esetben gyakoribb ellenőrzésre van szüksége a kismamának.

Forrás: Budai Endokrinközpont

A hormonális eredetű betegségek között az egyik leggyakoribbak azok a pajzsmirigy zavarai. Betegségei között sokszor előfordulnak az úgynevezett göbök, melyek vizsgálata különleges módszert igényelhet. Az aspirációs citológiáról dr. Németh-Almási Attilát, a Budai Endokrinközpont endokrinológusát kérdeztük.

Mik azok a göbök és miért alakulnak ki?

A pajzsmirigy a nyakon található, pillangóalakú szerv. Megfelelő működése elengedhetetlen a szervezet normál működésében, hiszen a hormon-és az anyagcsere folyamatokért felel. Egyes esetekben kis csomók, úgynevezett göbök alakulhatnak ki rajta, melyek pajzsmirigy alul-vagy túlműködését, esetleg komolyabb gondokat is okozhatnak. Ezek a göbök lehetnek egészen aprók, de akár olyan nagyok is, hogy az a nyakon szabad szemmel is meglátszik.

A pajzsmirigyben kétféle göb alakulhat ki. Az egyik, az úgynevezett meleg göb. Sokszor sem tapintással, sem ultrahanggal nem lehet észrevenni a problémát, ilyenkor pedig – illetve az egyértelmű eredményért – izotópos vizsgálatnak vetik alá a szervet. A bejuttatott anyag a meleg göbökben felhalmozódik, így a vizsgálati képen piros színűvé válik, ezért is nevezik meleg göbnek. Ezek az elváltozások rendszerint jóindulatúak.

A másik típus a hideg göb, mely az izotópos vizsgálat során nem halmoz anyagot, ezért a képen világos színű. Ezek a képletek sajnos sokszor rosszindulatúak, így komolyabb megfigyelést igényelnek.

A pajzsmirigy göbök gyakoriak, 4-7%-ban fordulnak elő a lakosság körében. A leginkább érintett kör: nők, 40 év felettiek, korábbi radioaktív sugárkezelés (pl. nyakat is érintő emlőrák, akár „egyszerű” fogröntgen kapcsán) golyva hajlamosító anyagok fogyasztása (pl. a cigaretta füst ún. tiocianátot tartalmaz). A göbök nagy része jóindulatú, ezt azonban csupán tapintással nem lehet kimondani.

A pontos mintavétel elengedhetetlen

A nagy felbontású ultrahang , pajzsmirigy izotóp, ultrahang-vezérelt vékonytű mintavétel (UG-FNAB) azonban segíthet eldönteni: műteni kell-e vagy sem. A vékonytű mintavétel a leginkább költségkímélő, leggyorsabb és legegyszerűbb módszer a pajzsmirigy göbök vizsgálatában. Legalább olyan - vagy még nagyobb pontosságú-, mint a műtét közben történő fagyasztásos mintavétel. Egyrészt a felesleges sebészi beavatkozásokat csökkenti, másrészt a sebészeti mintákban található rosszindulatú elváltozások kimutathatóságát megduplázza. A megszúrt elváltozások 60-70%-a jóindulatú, azonban nagy gyakorlatra van szükség annak eldöntésében, hogy mikor, melyik göbből veszünk mintát- mondja a szakember.

A „jóindulatúság” UH jelei: tojás, vagy lapos forma, jól körülírt, sima felszín és határok, a környező szövetekkel megegyező UH sűrűség, széli erezettség.

Lehetséges kategóriák: rosszindulatú, gyanús, határeset, valószínűleg jóindulatú, jóindulatú.

Hogy néz ki az aspirációs citológia?

Az ultrahang-vezérelt vékonytű mintavétel (aspirációs citológia), minden esetben az endokrinológus előzetes jóváhagyásával, és kérésére történik, hiszen megelőzi a szakorvosi vizsgálat.

Maga a mintavétel ultrahang segítségével történik, mely során egy vékony tűt vezetnek a pajzsmirigybe és mintát vesznek. Szerencsére a folyamat különösebb előkészületeket nem igényel, és a szakápolásra sincsen szükség. Az orvos a mintavétel előtt fertőtleníti a területet, a vékony tűt a gyanús képletbe vezeti, majd a mintavétel után a beteg haza is mehet. A szúrás minimális kellemetlenséggel ját, de viszonylag rövid ideig tart. Előfordulhat, hogy az adott terület még néhány napig érzékeny lesz, ez a beavatkozás velejárója- mondja dr. Németh-Almási Attila, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa.

Bár elsőre ijesztőnek tűnhet, viszont a fejlett technikának hála fájdalomfaktora alacsony, ráadásul a szakemberek létfontosságú adatokhoz juthatnak általa, amivel a kezelés is sokkal hatékonyabb, és gyorsabb lehet.

Forrás: Budai Endokrinközpont